Lakásaink
Továbbra is várjuk a vári lakosok emaileit, ötleteit, hozzászólásait, javaslatait akár csak utónév megjelölésével a közölt tényeket, információkat kérjük bizonyítékokkal alátámasztani, valamint politikai és trágár tartalmat nem közlünk.
Otthonaik megvásárlásával kapcsolatos levelek:
Előzmények:
1.
A Budavár összes épülete Fővárosi Önkormányzat tulajdonában volt a Vagyonátadó Bizottság (VÁB) döntése alapján nem elidegeníthető, azaz forgalomképtelen törzsvagyonként adta át az I. kerületi Önkormányzat tulajdonába,
ezért Böröcz László először a 2011.évi CXCVI. törvényt módosította a következők szerint: 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-a (2a) bekezdéssel egészül ki:
"Helyi önkormányzat rendelete lakáscélú épületet forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősíthet, a korábbi ilyen minősítés pedig e rendelkezés hatályba lépésével megszűnik"
Az elmúlt harminc évben erre hivatkozott minden kerületi polgármester.
Majd a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: "Ltv.") módosította, melynek hatálybalépését követően a vári lakosok többsége 2022-ben, mint azLtv.45. § (2) bekezdés szerint jogosult bérlői az Ltv. 45. § (1) bekezdés szerintivételi jog alapján beadták a Budavári Önkormányzatnak a Ltv. 48. §(1) bekezdés szerinti vételi jog gyakorlására irányuló szándékukat a forgalmi érték megállapítása és közlése iránti kérelmükkel egyidejűleg.
"45. § (1) Ha e rendelkezés hatálybalépését követően világörökségi helyszínen és védőövezetében az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú lakásra a 2020. december 31. napján hatályban lévő határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartama eléri az öt évet, abban az esetben a lakásra vételi jog illeti meg a (2) bekezdésben megjelölt magánszemélyeket, amennyiben a lakás 1995. november 30. napján
a) műemléképületben lévő lakásnak minősült;
b) elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás volt és a tilalom e rendelkezés hatálybalépésekor már nem áll fenn; vagy
(2) Az (1) bekezdés szerinti vételi jog
a) a magánszemély bérlőt;
b) a magánszemély bérlőtársakat együttesen és egyenlő arányban;
c) a magánszemély társbérlőket együttesen az általuk kizárólagosan használt lakóterületek arányában;
d) az a)–c) pontban felsoroltak helyett hozzájárulásukkal azok egyenesági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét
illeti meg.
48. § (1) Vételi jogát a 45. § szerinti jogosult a forgalmi érték, illetve a vételár közlésétől, a 47. § (6) bekezdése szerinti esetben pedig a forgalmi érték, illetve vételár végleges – bírósági eljárás esetén jogerős – megállapításától számított hat hónapon belül gyakorolhatja a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal. A joggyakorlást be kell jelenteni a kormányhivatalnak."
2.
Vannak, akik a mai napig az elmúlt három év alatt nem kaptak választ kérelmükre.
51. § (1) Az első adásvételi szerződés megkötését, illetve – vételi jog gyakorlása esetén – az első forgalmi érték közlésére a 47. § (1) bekezdésben előírt határidő lejártát megelőzően – az egylakásos vagy az egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével – az épületet társasházzá kell alakítani. A társasházalapítás késedelméből eredő kárért a tulajdonos állam, illetve önkormányzat felel.
(2) A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának.
3.
Ha megtörtént az adott épület összes helyiségének felmérése, majd azt követően a mérnöki rajz, illetve annak geodéta általi átszerkesztése a földhivatal által kért formátumba, valamint a földhivatali záradékolás. Az önkormányzat által felkért vállalkozó nyilatkozata alapján a társasházzá alakítás nagyságrendileg 10-11 hét (ebből a földhivatali záradékolás a beadástól számított 60nap), majd a társasház alapítás földhivatali átvezetése szintén 60 nap, a bürokratikus ügyintézéssel számolva körülbelül 18 hét, azaz a Ltv. 47. § (1) által előírt hat hónapon belül megvalósítható.
47. § (1) Az e törvény alapján vételi joggal érintett lakásnak az 52. § szerint megállapított forgalmi értékét a vételi jog jogosultjával az erre irányuló kérelme benyújtásától számított hat hónapon belül közölni kell. A közlés késedelméből eredő kárért a tulajdonos állam, illetve önkormányzat felel. A vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését követő – vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő – egy éven belül kérheti, e határidőt követően benyújtott kérelme esetén vételi jogát nem gyakorolhatja.
A Lakástörvény értelmében az épületeket a forgalmi érték közlését megelőzően társasházzá kell alakítani. Abban az esetben, ha a forgalmi értéket a társasházalapítás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetését megelőzően közli, és ezt a vételi jog jogosultja elfogadja, akkor a földhivatal a tulajdonjog változást az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni nem tudja.
Az Önkormányzat a fenti jogszabályok alapján még több ház esetén nem hajtotta végre a vételi joggal rendelkező lakók vételi kérelme alapján 2022és 2025 között, azaz három év alatt sem a társasházzá alakítást, illetve a mai napig nem közölte a forgalmi értéket.
Következmény:
Egy cég készítette el a lakások forgalmi értékének becslését az összes budavári ház lakásainál, ezen értékbecsléseket tartalmazó 2023.12. és 2025.04. mellékelt nyilvános önkormányzat tulajdonosi határozati döntések jegyzőkönyvekből készült összegzése alapján megállapítható, hogy a lakások átlag m2 árai 23%-kal, azaz közel a negyedével növekedtek az elmúlt másfél év alatt.
Amely házaknál az Önkormányzat nem hajtotta végre törvényi kötelezettségét, ezzel jelentős anyagi kárt eredményezett a vételi joggal rendelkező bérlők számára, ami egy 100 nm lakásnál 25 millió forint forgalmi érték növekedést jelent másfélév alatt.
Törvény szerinti felelősségvállalási kötelezettség:
Ahogyan fent részleteztük, illetve kiemeltük, a forgalmi érték közlésének késedelméből, illetve a társasház alapítás késedelméből eredő kárért a tulajdonos önkormányzat felel.
A jövőben kérem vegye figyelembe otthonaink eladásánál az önkormányzat, hogy a részéről a törvényben előírt időkorlát jelentős meghaladása miatti értékbecslések árnövekedése komoly anyagi kárt okoz a vételi jog jogosultjainak, melyért az önkormányzat a törvény szerint felel.
2025. júniusi közmeghallgatáson feltett kérdésünkre polgármester úr közölte, hogy nem kompenzálhatja a forgalmi érték becslés emelkedéséből eredő anyagi károkat a bérlők részére, ezért kérjük az Önkormányzatot, tegye meg minél előbb a törvényben meghatározott időn belül nem végrehajtott kötelezettségét.
A 2025. szeptember 1.-től bevezetett 3%-os lakáshitel miatt a földhivatali ügyintézés jelentősen le fog lassulni azért a jövőben a vári házak alapító okiratainak és a tulajdonjog bejegyzése is.
Egy napra vagy egy hétre is lerövidíthető a földhivatali ügyintézés :
· A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási törvényünk helyébe 2025. január 15. napjától hatályba lép a 2021. évi C törvény. Ezzel a jelenleg papír alapú nyilvántartást felváltó új, elektronikus alapokon nyugvó rendszert vezetnek be, közismert nevén az E-ING rendszert.
A földhivatal automatikus döntéshozatala egy gyorsított ügyintézési mód, amelyben a hatóság emberi beavatkozás nélkül, kizárólag a benyújtott, elektronikusan megfogalmazott iratok alapján hoz döntést, főként egyszerű, mérlegelést nem igénylő ügyekben. Az eljárás lényege, hogy a jogi képviselők által feltöltött okiratok esetén a bejegyzés akár 24 órán belül is megtörténhet. Ez az E-ING rendszer bevezetése óta lehetséges.
- Földhivatali soron kívüli eljárás kérhető amikor sürgős határidőkhöz kell igazodni és indokolt a kérelem. Az eljárási költségen felül 10 000 Ft többletdíjat kell fizetni az ügyintézési határidő kb. egy hetet jelent.
- Vázrajz-záradékolás és ingatlan-nyilvántartási átvezetés: Erre a földhivatalnak 60 napja van, különösen akkor, ha épületfeltüntetésről van szó.
- A társasház alapításának jogi lépései közé tartozik a földhivatalban történő nyilvántartásba vétel. A földhivatali ügyintézés a társasház alapításánál általában 30-60 napon belül lezárul.
Polgármester úr azt nyilatkozta a lakások érékesítését 2025. év végéig le szeretné zárni, reméljük sikerül.
Nagyon köszönjük Böröcz László Úrnak, hogy harminc év után lehetőséget teremtett számunkra is mint eddig minden önkormányzati lakásban élő bérlő számára otthonaink megvásárlására!
Tisztelettel:
M. Péter és L. Kálmán
melléklet, nyilvános önkormányzat határozatinak tulajdonosi döntések jegyzőkönyveiből készült összegzés:
2023.december 7. forgalmi értékbecslések átlag nm ár: 1 535 977
2025. április 10. forgalmi értékbecslések átlag nm ár: 1 881 177
2023 december 7. és 2025 április 10.-e között, másfél év alatt az értékbecslések alapján
az átlag m2 árak 23 %-al, közel a negyedével emelkedtek!
47. § (1) Az e törvény alapján vételi joggal érintett lakásnak az 52. § szerint megállapított forgalmi
értékét a vételi jog jogosultjával az erre irányuló kérelme benyújtásától számított hat hónapon belül
közölni kell. A közlés késedelméből eredő kárért a tulajdonos állam, illetve önkormányzat felel.
2023-ban kaptuk meg lakásunkról a forgalmi értékbecslést, soknak tartottuk és a kormányhivatalhoz fordultunk, ahonnan a mai napig nem érkezett válasz, ez sem megoldás. 2025.07.11. Laci
Az Ltv. szerinti vételi jog alapján a bérlők részére 2022.-ben értékelt Váron kívüli épületek értékesítésénél figyelembe vették a lakottság tényét és nyilvános volt a forgalmi értékbecslés a bérlő számára.
A vári otthonaink értékesítésénél nem veszik figyelembe, ami szerintem diszkrimináció a vári lakosokkal szemben. Az értékbecslést minden esetben egy cég végezte.
Példa, Fő utcai lakás, részletek nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvek és értékbecslések szerint:
"így az önkormányzatnak kell megállapítania azt, hogy a lakottság ténye miként veendő figyelembe az önkormányzati bérlakásnak a Lakástörvény szerinti vételi jog jogosult részére történő elidegenítése esetén"
A Lakástörvény pontosan meghatározza a vételi jog fennállásnak és gyakorolhatóságának feltételeit, a vételi joggal érintett lakás vételárának a forgalmi értékhez viszonyított mértékét, részletfizetés esetén annak feltételeit, az eljárási szabályokat, valamint a Budai Várnegyed területén található lakásokra vonatkozó külön rendelkezéseket.
A Lakástörvény 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az "önkormányzati és az állami lakás vételárát - ha a lakást az e törvény alapján arra jogosult vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen
e) a lakottság ténye
figyelembevételével kell megállapítani."
Az önkormányzati bérlakás lakottsága - mint a lakás forgalmi értékét a Lakástörvény 52. § (1) bekezdésének e) pontja szerint befolyásoló tény - számos tényezőtől függ, melynek értékeléséhez az ingatlanpiaci tapasztalatok nem nyújtanak megalapozott segítséget, így az önkormányzatnak kell megállapítania azt, hogy a lakottság ténye miként veendő figyelembe az önkormányzati bérlakásnak a Lakástörvény szerinti vételi jog jogosult részére történő elidegenítése esetén. A Lakástörvénnyel összhangban a bérleti jogviszony időtartamához javasolt igazítani azt, hogy a lakottság ténye milyen mértékben csökkenti az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéket, melynek részletezését az 1. döntési javaslat tartalmazza:
Döntési javaslatok
1.
Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete .../2022. (....) önkormányzati határozata
a Lakástörvényben biztosított vételi joggal kapcsolatos tulajdonosi döntésről
A Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-a szerinti tulajdonosi jogkörében eljárva úgy határoz, hogy amennyiben a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában álló lakást a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) alapján a Lakástörvény 45. §-a szerinti vételi jog jogosultja vásárolja meg, úgy a Lakástörvény 52. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti lakottság tényét a vételár meghatározása során az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
A bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában a vételár a forgalmi érték
eléri vagy meghaladja a 25 évet 75%-a
eléri vagy meghaladja a 24 évet 76%-a
eléri vagy meghaladja a 23 évet 77%-a
eléri vagy meghaladja a 22 évet 78%-a
eléri vagy meghaladja a 21 évet 79%-a
eléri vagy meghaladja a 20 évet 80%-a
eléri vagy meghaladja a 19 évet 81%-a
eléri vagy meghaladja a 18 évet 82%-a
eléri vagy meghaladja a 17 évet 83%-a
eléri vagy meghaladja a 16 évet 84%-a
eléri vagy meghaladja a 15 évet 85%-a
eléri vagy meghaladja a 14 évet 86%-a
eléri vagy meghaladja a 13 évet 87%-a
eléri vagy meghaladja a 12 évet 88%-a
eléri vagy meghaladja a 11 évet 89%-a
eléri vagy meghaladja a 10 évet 90%-a
eléri vagy meghaladja a 9 évet 91%-a
eléri vagy meghaladja a 8 évet 92%-a
eléri vagy meghaladja a 7 évet 93%-a
eléri vagy meghaladja a 6 évet 94%-a
eléri vagy meghaladja a 5 évet 95%-a
Részlet a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvből:
"1. A 1011 Budapest, Fő u. 15. I. emelet 2. szám alatti, 43 m1 2 alapterületű, 1 szobás lakás bérlői bérlőtársi jogviszonyban......................... A bérlőtársak a lakásra 1987. március 30. napján kötöttek lakásbérleti szerződést lakásigényük végleges megoldásáig, átmeneti jelleggel. A végleges határozattan idejű lakásbérleti szerződést a bérlőtársak 1988. december 14. napján kötötték meg a Fővárosi XII-I kerületi Ingatlankezelő Vállalat bérbeadóval. A lakásbérleti szerződésekben a lakás alapterülete 42 m2.
A bérlőtársak szociális alapú lakbért fizetnek, a lakbér mértéke bruttó 4.704.- Ft, szemétszállítási díj bruttó 1.367.- Ft, víz- és csatornadíj 4.168.- Ft.
A bérlőtársak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága által kiállított adóigazolás szerint köztartozásmentes adózónak minősülnek.
A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ) igazolása szerint a bérlőtársaknak a Lakástörvény 46. § (3) bekezdésének hatálybalépését megelőző egy évben három havi lakbért meghaladó bérleti díjtartozása nem állt fenn a bérbeadó felé, illetve 2022. szeptember 30. nappal a bérlőtársaknak tartozása nincs.
A bérlőtársakkal szemben a Lakástörvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
A CITY-FORM 2000 Kft. szakértője a 2022. október 15. napjával készített ingatlanforgalmi szakvéleményben a lakás forgalmi értékét 40.300.000.- Ft (937.209.- Ft/m2) összegben állapította meg. A szakvélemény szerint a lakás műszakilag és esztétikailag közepes állapotú (1. számú melléklet). A bérlőtársak bérleti jogviszonyának időtartama a 25 évet meghaladja, így a vételár a lakottság tényét figyelembe véve 4.533.750.- Ft."
Jelen esetben a bérleti idő 25 év felett van, azaz a sávos lakottság ténye 25% , forgalmi érték 40.300.000.- melyet 25%-al a lakottság tényével csökkentett és ennek a 15%-a a vétel ár 4.533.750.- Ft., amelyre kedvezményt ad egyösszegű fizetés esetén.
Tehát 2022.-ben még élt a lakottság ténye 2023.-ban a vári lakosok számára már nem.
Szerintem ez diszkriminatív és nem kósher : S.Ráchel
Üdvözlet lakó-sorstársak! Szerintem sincs igazság csak jogalkotás: S.Bálint. Megnéztem az előző lakást értékesítését is az épületben: ( a személyes adatokat kitöröltem, de ezek is nyilvánosak )
A lakásbérleti szerződésekben a lakás alapterülete 112 m2.
a lakás forgalmi értékét 86.000.000.- Ft
a lakottság tényét a vételár meghatározása során oly módon kell figyelembe, hogy amennyiben a bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában eléri vagy meghaladja a 25 évet, úgy a vételár a forgalmi érték 75%-a - a Lakástörvény 47. § (3) bekezdésének b) pontja alapján 9.675.000.- Ft
a Lakástörvény 47. § (7) bekezdése értelmében - mely szerint a vételár egy összegben való megfizetése esetén a jogosultakat a vételárból további 5% árengedmény illeti meg
86 000 000 a forgalmi érték - 21 500 000 a lakottság ténye = 9 675 000 – 5% (egyösszegű fizetés esetén) = 9 191 250 forint vételár, ami a forgalmi éréték 10,4%-a.
Ezt találtam ezzel kapcsolatban, üdv:Péter https://rederugyved.hu/
dr. Pokó Diána
jogász, stratégiai és fejlesztési igazgató
DR. RÉDER ÜGYVÉDI IRODA
dr. Réder Erika
A bérleti jog jelentése
A bérleti jog egy olyan vagyoni értékű jog, amely a jog tulajdonosát felhatalmazza arra, hogy a bérbeadóval előzetesen meghatározott bérleti szerződés szerint az érintett ingatlant határozott vagy határozatlan ideig használja, bérbe vegye.
Mi is az a lakásbérleti jog?
A bérleti jog egy olyan vagyonértékkel bíró jog, amely a bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött bérleti szerződés alapján jön létre és a bérleti jog jogosultját (a bérlőt) felhatalmazza arra, hogy a bérlettel érintett ingatlant, lakást, a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerint határozott vagy határozatlan ideig rendeltetésszerűen maga, illetve a bérbeadó által engedélyezett, vagy/és a jogszabályban meghatározott személyekkel együtt használja, a bérleti díjat és jogszabályban meghatározott költségeket fizesse.
Miért vagyonértékű jog a bérleti jog?
Azért nevezzük a bérleti jogot vagyonértékű jognak, mert az ingatlan forgalmi értékének meghatározásakor ezt, mint terhet kell figyelembe. Ha a tulajdonos egy ilyen ingatlant akar értékesíteni, akkor ezen teher figyelembevételével alacsonyabb vételárra számíthat, hiszen az ingatlan nem vehető birtokba, használatba, azt a bérleti szerződés feltételei szerint a bérlő részére biztosítani kell.
Ki kell emelni, hogy nem minden jogviszony vonatkozásában veszik figyelembe a bérleti jogot, mint vagyonértékű jogot. A bérleti jog az Illetéktörvény alkalmazásában és fogalmai szerint az illetékkötelezettség megállapítása szempontjából a 102. § (1) bekezdésének d) pontja szerint valóban nem vagyoni értékű jog, tehát az ingatlant bérleti joggal terhelten megvásárló ezen jog értékével nem csökkentheti az illetékalapját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a forgalmi érték megállapításánál figyelmen kívül hagyható.
Hogyan határozható meg a bérleti jog forgalmi értéke?
A Legfelsőbb Bíróság 74/1999. számú közigazgatási elvi határozatában is megállapította, hogy a bérleti jog értékét számos tényező befolyásolja, így az, hogy milyen összegű ellenértékért lehet bérleti jogviszonyt létesíteni, milyen anyagi teher vállalásával lehet a lakott lakást beköltözhetővé tenni, továbbá hogy a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok a bérlői pozíciót miként szabályozzák (mennyiben korlátozzák a tulajdonos bérleti szerződést megszüntető jogosultságát).
Az ingatlanforgalomban és a bírói gyakorlat alapján a bérleti jog (lakottság) az ingatlan (lakás) beköltözhető forgalmi értékét általában 40-60%-kal csökkenti
ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász
DR. RÉDER ÜGYVÉDI IRODA
én ezt: Zsuzsa
Sziasztok, tizenkilenc éve 2006.-ban adott el az önkormányzat el 27 db nem műemlék épületben lévő lakásokat, köztük a mienket is.
Mint érdekesség jegyzem meg a forgalmi értéket figyelmen kívül kell hagyni csak az feltételekre figyelni a forgalmi érték 15%-ért adták el és egyösszegű fizetés esetén 50%-kedvezménnyel azaz, 46 milliós forgalmi értéknél 3.5 mill.-ért azaz 7.6% -ért.
Sajnos az időt visszaforgatni nem lehet, de talán a feltétel egyenlőséget meg lehetne teremteni és ezt csak az önkormányzat teheti meg.
2006.-ban és ez előtt az összes önkormányzati lakást ilyen vagy kedvezőbb feltételekkel adták el, bele értve azok vagy szülei lakásait is akik most képmutatóan "lakásosztogatással " vádolják Böröcz László féle lakástörvény módosítást és "jogalkotási selejt"-nek nevezik azt.
Mellékelem, sziasztok:Kriszta
"Senki nem osztogatott lakást a várban" – Böröcz László | Exkluzív, 2023.03.02.
Sokan félreértitek az illetékfizetési kötelezettséget a vásárolt lakások után:
sajnos ahogy a Böröcz László állítja csak, ha elővásárlással vesszük meg akkor
illetékmentes, ha vételi joggal akkor 4%-illeték a becsült forgalmi érték után:
B400-5/A
számú NAV nyomtatvány az illeték fizetési kötelezettségről 10/11 pont:
11. Vételi, elővásárlási jog alapján helyi önkormányzat vagy állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezet jogának megszerzése után az Itv. 26. § (1) bekezdés m) pontja alapján járó illetékmentesség.
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Illetékmentességek, illetékkedvezmények
26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: m) * a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 49. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján elővásárlási joggal rendelkező személy által történő megszerzése;
Budavári önkormányzati lakások történetét próbáltam összefoglalni. (G. Dénes)
A 2.világháború után a Budai vári épületek zöme romos volt, a szocilaista állam felújította a bennük lévő lakásokat tanácsi bérlakásként adta bérbe. Ezek a bérlők vagy leszármozattaik vehetik meg most a forgalmi érték 15%-ért a lakásokat, de sokan cseréltek is az önkormányzati rossz minőségű bérlakások bérleti jogáért hasonló alapterületű és jobb állapotú budapesti öröklakást vagy vidéki családi házat adtak, akik most a bérleti jog jogutódai a bérleti jog jogosultsága szempontjából.
Ilyen csere időszak volt a kerületben 1996-2019.-ig regnáló polgármester alatt, aki az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonára hivatkozva a Lakástörvény rendelkezései ellenére, amikor a budapesti összes önkormányzati lakást meg vehették a bérlőik nem engedélyezte otthonaink megvásárlását a várban. Kompenzáció ként szociális lakbért és a lakások polgári csere lehetőségét nyújtotta. A bérleti jogot sokan bizonytalannak tartották és ezért elcserélték önkormányzati lakásaikat tulajdonra ez idő alatt is.
Polgármesterasszony 2019.-es kampányígérete szerint meg vehetik a bérlők lakásaikat, ennek hatására is sokan cseréltek lakást majd, mint polgármesterasszony ígérete ellenére kijelentette: "nem kívánjuk eladni a bérlakásokat a bérlőknek" és a lakbér "rendezését" jelentette be ami emelést jelentett volna és ezzel lenullázta otthonaink piaci értékét. Akkor is sokan próbáltak "menekülni" a várból, egy 50 m2-es udvari, földszintes lakás bérleti joga az Országház utcában 12-15 millió forint volt. Polgármesterasszony pártellenfelei vári lakáshoz jutását akarta megnehezíteni ezzel az intézkedésével, de e negatív általánosításával az itt élő többi polgárnak is hátrányt okozott.
1995-ben az Fővárosi Önkormányzat tulajdonából az I. kerületi Önkormányzat tulajdonába forgalomképtelen törzsvagyona kért adta át a Fővárosi Vagyonátadó az összes budavári épület tulajdonjogát, amelyre az előző polgármesterek is hivatkoztak, ezért nem voltak ezek az épületek elidegeníthetők.
2021.-ben Böröcz László változtatott ezen a közel harminc éve húzódó diszkriminatív állapoton:
- először a Nemzeti Vagyonról szóló törvény módosításával feloldotta a budavári lakó épületek elidegenítésének tilalmát, forgalomképtelen törzsvagyonná nem minősíthető lakóépület a jövőben: 6. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Helyi önkormányzat rendelete lakáscélú épületet forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősíthet, a korábbi ilyen minősítés pedig e rendelkezés hatályba lépésével megszűnik."- módosította a 1993. évi LXXVIII. törvényt:1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) Harmadik része a következő 45-48. §-sal egészül ki: "45. § (1) Ha e rendelkezés hatálybalépését követően világörökségi helyszínen és védőövezetében az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú lakásra a 2020. december 31. napján hatályban lévő határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartama eléri az öt évet, abban az esetben a lakásra vételi jog illeti meg a (2) bekezdésben megjelölt magánszemélyeket, amennyiben a lakás 1995. november 30. napján a) műemléképületben lévő lakásnak minősült; b) elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás volt és a tilalom e rendelkezés hatálybalépésekor már nem áll fenn;